We are searching data for your request:
Upon completion, a link will appear to access the found materials.
Küzdelem a fertőző betegségek ellen: az oltóanyagokat vegyi anyagok nélkül kell gyártani
A mérgező vegyi anyagokat gyakran használják a létfontosságú oltások előállításában. A német kutatók azonban most kifejlesztettek egy új típusú technológiát, amely helyett elektronnyalábot használ. Ez a módszer először lehetővé teszi a halott oltások vegyi anyagok nélküli, gyors és reprodukálható előállítását.
Védelem a fertőző betegségek ellen
A vakcinázások rendkívül hatékony gyógyszer a különféle fertőző betegségek ellen. De még mindig nehéz vállalkozás oltások készítése. Mivel a halott oltásokkal a kórokozókat szerkezetük megváltoztatása nélkül meg kell ölni. Eddig leginkább mérgező vegyi anyagokkal történt. A Fraunhofer-Gesellschaft kutatói által kifejlesztett új típusú technológia ehelyett elektronnyalábot alkalmaz - és először lehetővé teszi a halott oltások gyors, vegyi anyagok nélküli és reprodukálható előállítását.
A vakcinák immunválaszt válthatnak ki a szervezetben
Az ajánlott oltásokat Németországban a Robert Koch Intézet (RKI) Állandó Vakcinázási Bizottság (STIKO) határozza meg.
A gyermekbénulás, diftéria, szamárköhögés és tetanusz elleni oltások évtizedek óta részei a gyermekgyógyász szokásos programjának.
Ahogyan a Fraunhofer-Gesellschaft közleményében magyarázza, sok oltás halott oltás - ezért a bennük lévő kórokozók elpusztultak, és ezért már nem ártanak a beteg testének.
Ennek ellenére immunválaszt váltanak ki: a test idegennek ismeri fel őket, és megfelelő immunválaszok kifejlesztésével és a betegségtől való védelmével elindítja az immunreakciót.
A toxikus vegyi anyagok maradványai a vakcinában maradnak
Az oltások előállításához a kórokozókat nagy számban tenyésztik, majd vegyi anyagokkal ölik meg. Itt főként a mérgező formaldehidet alkalmazzák - erősen hígítva, hogy később oltáskor ne veszélyeztesse az embereket.
Az alacsony koncentrációnak ugyanakkor vannak hátrányai is: a méregnek általában néhány napig-hétig kell hatnia a kórokozókra, ami kedvezőtlen hatással van a kórokozók szerkezetére és a vakcinák előállításának reprodukálhatóságára.
Ha a dolgoknak gyorsan kell menniük, például az influenza elleni oltással, nagyobb formaldehid adagokat kell használni. Itt azonban a komplex szűrést kell követni. Ennek ellenére a mérgező vegyi anyagok maradványai a vakcinában maradnak.
Az elektron sugarak elpusztítják a kórokozókat
A Fraunhofer Intézet szerint a gyógyszergyárak képesek elkészíteni olyan halott oltásokat, amelyek nem tartalmaznak kémiai maradványokat - gyorsan és reprodukálható módon.
A tudósok különleges potenciált látnak olyan oltások előállításában, amelyeket korábban nem lehetett kémiai inaktivációval előállítani.
Az IZI, a Fraunhofer sejtterápiás és immunológiai intézetek, a termelési technológia és automatizálás IPA, a szerves elektronika, az elektronnyaláb és a plazma technológia FEP, valamint az interfész és bio-folyamatok tervezésének IGB szakértői kidolgozták a megfelelő eljárást.
"A kórokozók inaktiválására szolgáló vegyszerek helyett alacsony energiájú elektronnyalábot használunk" - magyarázza Martin Thoma, a Fraunhofer IPA csoportvezetője.
A gyorsított elektronok akár az összecsapások révén felbontják az gerjesztő DNS-ét, vagy másodlagos elektronokat generálnak, amelyek viszont kettős vagy egyszálú törésekhez vezetnek.
A kórokozók DNS-jét szó szerint megbontják az elektronok, miközben a kórokozók külső szerkezete érintetlen marad. Ez viszont fontos a hatékony immunvédelem kiváltásához.
A technikákat átalakították
Itt az a kihívás: az elektronok nem jutnak túl mélyen a szuszpenzióba a kórokozókkal - a folyadék szintje nem haladhatja meg a 200 mikrométert egy homogén dóziseloszláshoz.
A megfelelő technikák még nem léteztek, ezeket a Fraunhofer IPA-ban fejlesztették ki.
Az első módszer: Egy tekercset folyamatosan nedvesítünk a kórokozó szuszpenzióval, besugárzzuk és az inaktivált folyadékot steril tartályba helyezzük. Tehát két folyadéktartály létezik: az egyik aktív, a másik pedig inaktív kórokozókkal - a forgóhenger segítségével csatlakoztatva.
"Ez egy folyamatos folyamat, amely kiválóan méretezhető az oltások előállításához" - magyarázza Thoma.
A második megközelítés különösen alkalmas kisebb mennyiségekre, például a kutatásban és az oltások fejlesztésében alkalmazott mennyiségekre. A kórokozókat tartalmazó oldat tokokban található, amelyeket szabadalmaztatott eljárással vezetnek át az elektronnyalábon.
Az együttműködés volt a projekt alapja
Egy ilyen projekt eltérő szakértelmet igényel, amelyet a négy részt vevő intézet optimálisan lefed. A Fraunhofer IZI kutatói többek között a különféle kórokozók - például egy madár- és lóinfluenza - kórokozásainak termesztéséért felelõsek.
"Ezenkívül a sugárkezelés után a Fraunhofer IGB kollégáival együtt megvizsgáltuk, hogy ezeket teljesen inaktiválták-e, és így hatékony védőoltást nyújtanak-e" - mondja Dr. Sebastian Ulbert, a Fraunhofer IZI osztályvezetője és a projekt kezdeményezője.
A Fraunhofer FEP tudósok bevitték az elektron-sugárzással kapcsolatos know-how-t.
Olyan rendszert fejlesztettek ki, amely pontosan adagolta az alacsony energiatartalmú elektronokat - elvégre a kórokozó genetikai anyagát megbízhatóan meg kell semmisíteni, de szerkezetét meg kell őrizni, hogy az emberi immunrendszer képezze a megfelelő ellenanyagokat.
A folyamat már működik, és nem csak laboratóriumi szinten:
„2018 őszén elindítottuk a Fraunhofer IZI kutatási és tesztberendezését. A folyamatos modullal - azaz a folyadékkal nedvesített tekerccsel - jelenleg négy liter oltást tudunk előállítani óránként ”- mondja Ulbert.
Ez nagyon közel áll az ipari szabványokhoz: Például néhány oltás felhasználható millió oltási adag előállítására 15 liter gerjesztő szuszpenzióból. Az ipari partnerekkel folytatott tárgyalások már folyamatban vannak.
Legalább két-négy évbe telik, mire az első, elektronikus sugarakkal előállított oltást klinikai vizsgálatokba bevezetik. (hirdetés)
