We are searching data for your request:
Upon completion, a link will appear to access the found materials.
A kapcsolat a stressz és a depresszió között
A tartós stresszt kockázati tényezőnek tekintik olyan mentális betegségek, mint a depresszió kialakulásához. Egy német kutatócsoport nemrégiben azonosította, miért létezik ez a kapcsolat. Nyilvánvaló, hogy az állandó stressz negatív hatással van az agy cukor anyagcseréjére és mentális betegségeket okoz.
A mainzi egyetemi orvostudományi klinika és a Mainz német ellenállóképesség-központ (DRZ) kutatói a krónikus stressz és egyes mentális betegségek között összefüggést azonosítottak. Az állati modellben a vizsgáló csoport bebizonyította, hogy a stressz hogyan változtatja meg az agyban a cukor anyagcserét, és ezáltal kiváltja a betegségeket. Az eredményeket nemrég közzétették a híres tudományos folyóiratban, a "Proceedings of the National Academy of Sciences" -ben (PNAS).
A stressz, a cukor anyagcsere és a pszichológiai problémák együtt járnak
A krónikus stressz negatív hatással van az anyagcserére. A stressz különösen befolyásolja a cukor anyagcserét. A kutatók először tudták kimutatni, hogy a stressz, a cukor anyagcsere és a pszichológiai tünetek közvetlenül összefüggenek. Például a vizsgált egerek a stressz kapcsán a glükóz anyagcseréjének rendellenességeit mutatták, amelyek mind a vért, mind az agyat érintik.
Miért fontos a cukor anyagcseréje az agy számára?
"Az emberi agy még nyugalmi körülmények között is sok energiát igényel" - írta a Mainz kutatócsoport a tanulmány eredményeiről szóló sajtóközleményben. Az agynak tízszer több energiára van szüksége más szervekből. Tehát ez a szerv nagymértékben függ a jó energiaellátástól. Az agy gyakran nagyon érzékeny a cukor anyagcsere változásaira.
Hangsúlyozott egerek
Vizsgálataikra Dr. Dr. professzor vezette kutatók Marianne Müller egerek egy csoportja, hosszú ideig stressz alatt. Az idő múlásával a tudósok képesek voltak dokumentálni, hogy az állatokban az agy glükózszabályozása egyértelműen zavaródott-e. Ez a rendellenesség a stressz fázis vége után is fennmaradt. A tanulmány szerint feltűnő volt, hogy az agyterületeket, amelyek felelősek a tanulásért és a memória működéséért, különösen érintettek
Nem mindenki reagált ugyanolyan erősen
Az értékelés során a kutatók megállapították, hogy nem minden állat reagál ugyanolyan erősen a folyamatban lévő stresszre. Volt egy különösen érzékeny csoport, amely az agy glükózkoncentrációjának hirtelen emelkedésével reagált. Ebből a cukor-anyagcsere-rendellenességből az állatoknak memóriafunkciós rendellenessége alakult ki. Ezzel ellentétben volt egy olyan egér alcsoport, amely nagyon kevés változást mutatott a stresszhez képest. Ez a csoport hasonló teszteredményeket adott, mint a kontrollcsoport feszítetlen állatainál.
A kezelés első kísérletei
További tesztekben a csoport megkísérelte kezelni az anyagcsere-rendellenességet az empagliflozin cukorbetegség gyógyszerrel az anyagcserének normalizálása érdekében. Ez javította a memória teljesítményét az érzékeny egerek csoportjában. Az empagliflozin azonban olyan rossz memóriateljesítménnyel társult, amely kevésbé reagált a stresszre.
Az emberek és az egerek
"Mivel az emberek a káros élethelyzetekre is különféle mértékben reagálnak sebezhető vagy mentálisan ellenálló képességgel, ezen tényezők közötti okozati összefüggés ismerete rendkívül orvosi jelentőséggel bír" - hangsúlyozza Dr. professzor Marianne Müller. Ezek az eredmények személyre szabott kezelést eredményezhetnek a stressz késői hatásaival szemben.
A stressz és a mentális betegségek folyamatosan növekednek
A tanulmány eredményei megmagyarázhatják, hogy a stressz és a mentális betegségek miért terjednek el a lakosság körében. A professzor azonban összefoglalja, hogy továbbra is szükséges-e kideríteni, hogy a leletek átvihetők-e az emberekre is. (Vb)
Szerző és forrás információk
