We are searching data for your request:
Upon completion, a link will appear to access the found materials.
A világ legrégebbi szeletelt sajtját egy egyiptomi sírban találták
A sajt íze gyakran javul az érési folyamat során, de ez a sajt valószínűleg kissé túl hosszú volt. A kutatók egy 3200 éves szeletelt sajtot fedeztek fel egy egyiptomi sírban, amelyet nyilvánvalóan ételnek szánták a halottak királyságába való átmenethez. A felfedezők szerint ez a legrégebbi kemény sajt, amit valaha találtak - ideértve egy ősi baktériumot is, amely súlyos fertőző betegségeket okozhat.
Ptahmes, egyiptomi Memphis polgármester sírja volt, aki körülbelül 3200 évvel ezelőtt dolgozott. A kutatók egy ősi sajtot találtak a sírtermékek között - a legidősebb kemény sajtot. Laboratóriumi elemzések során a tudósok arra is utalásokat találtak, hogy a sajt egy Brucella melitensis típusú ősi baktériummal szennyeződött, amely kiválthatja a veszélyes fertőző betegség brucellózist. A kutatási jelentést nemrégiben közzétették az "Analytical chemistry" folyóiratban.
A fáraók nyomában
A polgármesteri sírt 1885-ben fedezték fel és feltárták. Röviddel később azonban öntötték a szárnyas alá. 2010-ben fedezték fel újra. A régészek néhány törött poharat találtak a sírban. Egy pohár megszilárdult fehéres masszát tartalmazott vászonszövetben. Az Enrico Greco csapata kezdetben nem tudta, mi az anyag, és elemezte azt a laboratóriumban.
A világ legrégebbi sajtja
Az elemzések szerint a lelet egy juh- és kecsketejből készült tejtermék volt. Az Enrico Greco vezette csapat talált egy peptidet, amely jelzi a Brucella melitensis baktérium jelenlétét. Ez kiválthatja a veszélyes brucellózis betegséget. A kutatók szerint ez a baktérium legrégebbi bizonyítéka is.
Ősi gyilkos baktériumok
A brucellózis egy potenciálisan halálos kimenetelű betegség, amely az úgynevezett zoonózisokhoz tartozik. Ezek olyan betegségek, amelyek az állatokról az emberekre terjedhetnek. Az emberek általában fertőzött élelmiszerekkel, például pasztőrözött tejtermékekkel fertőződnek meg. A megállapítások a betegség eddig legrégebbi biomolekulájú kimutatását képviselik - jelentették a kutatók.
A brucellózisról
A Robert Koch Intézet (RKI) beszámolója szerint a brucellózis a háziállatok és a haszonállatok körében gyakori betegség, de elsősorban a Földközi-tengeren, az Arab-félszigeten, Afrikában, Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában. Németországban a haszonállatok, például a szarvasmarha, a juh és a kecske baktériumoktól mentesek. Ennek ellenére az RKI szerint esetenként vannak importált esetek.
Hogyan nyilvánul meg a brucellózis?
Az emberek elsősorban szennyezett ételek fogyasztásakor vagy fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés révén betegnek. 5–60 napos inkubációs periódus után a brucellózis kitör. Olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a láz, émelygés és hányás, fáradtság, fejfájás és éjszakai izzadás. A láz akár 21 napig is fennállhat. A tünetek enyhülése után az érintettek körülbelül öt százalékán alakul ki krónikus betegség.
A brucellózis néha halálos lehet
Ha a fertőzést nem ismerik fel, vagy nem kezelik megfelelően, akkor a hosszabb betegségfolyamok sem szokatlanok - magyarázza az RKI. A krónikus brucellózis csökkent teljesítményhez és depresszióhoz vezethet. Ritka esetekben a baktériumok megtámadják a csontvelőt, ami veszélyezteti a vérszegénységet, a leukopéniát és a trombopéniát. A szív belső nyálkahártya-gyulladása (endokarditisz) szintén lehetséges. Az RKI szerint a kezeletlen brucellózis-esetek kb. Két százaléka halálos kimenetelű. (Vb)
Szerző és forrás információ
